Kötetünkben a magyar szociográfia szerteágazó hagyományának egy-egy szeletét feldolgozó tanulmányok olvashatók. A szerzők többféle tudományterületről érkeztek, szociológusok, irodalomtörténészek, közírók. Ebből következően az írások hangneme, forrásanyaga, látásmódja igen eltérő. Közös azonban a törekvés, hogy ennek a nagy múltú és egy-egy korszakban különösen fontos társadalomismereti műfajnak feltárják céljait, kapcsolatrendszereit, hatásmechanizmusait. Az írások többsége a két világháború közötti időkre koncentrál, a másik része a 20. század második felének folyamataiból válogat. A kötetben olvashatunk többek között a felvidéki Sarló mozgalomról, az erdélyi fiatalok falumunkájáról, a Gusti-féle monografikus községkutatásokról és azok erdélyi hatásáról, a délvidéki Új Symposion nemzedékének „elmaradt” szociográfiáiról. De egy-egy problematika erejéig felbukkannak a kilencvenes évek, sőt napjaink kérdései is.