Az Empirizmus és elmefilozófia (1956) a huszadik század közepi analitikus filozófia egyik legfontosabb – és talán egyik legnagyobb hatású – amerikai filozófusának legismertebb műve. A könyv leginkább Sellarsnak az „Adott Mítoszát” illető antifundacionalista támadásáról ismert, de az esszé tele van más fontos és izgalmas metafizikai, ismeretelméleti, elmefilozófiai és tudományfilozófiai gondolatokkal is. Lényegében Sellars egész filozófiájának kivonata és persze egyben fontos filozófiatörténeti dokumentum. Benne Sellars azt a köteléket igyekszik elvágni – hitelteleníteni a „tudás ismeretség révén” tanát –, mely összeköti a brit empiristákat, Locke-ot, Berkeley-t és Hume-ot a modern empiristákkal, Russell-el és Ayerrel, ezzel pedig illeszkedik a huszadik század közepi analitikus filozófia antifundacionalista irányvonalába. Ezen felül azonban olyan fontos elmefilozófiai kérdéseket is érint a m, mint az intencionalitás természete, a mindennapi mentális kifejezéseink státusza, vagy épp a tudományos realizmus esélyei a mentális vonatkozásában.

WILFRID STALKER SELLARS (1912–1989)
Nagyhatású amerikai filozófus, aki kitörölhetetlen nyomot hagyott a 20. század közepének és végének angolszász filozófiájában. Robert Brandom szerint egyenesen „a legnagyobb amerikai filozófus Charles Sanders Peirce óta”. Legfőbb célja egy tudományos irányultságú, naturalista realizmus megfogalmazása volt, mely továbbra is „megőrzi a látszatokat” valamilyen formában, és nem írja át teljesen a valóságról alkotott képünket. Sellars széles körű filozófiai – legfőképp filozófiatörténeti – műveltséggel rendelkezett , mely munkásságát is áthatotta. Leginkább az „Adott Mítosza” elleni támadásáról és az ismeretelméleti fundacionalizmus kritikájáról; a mindennapi pszichológiai fogalmak elméleti terminusokhoz hasonlításáról (elmélet-elmélet); és a világ „manifeszt képe” és „tudományos képe” közötti megkülönböztetésről ismert. A filozófus családból – apja, Roy Wood Sellars az amerikai kritikai realizmus egyik nagy alakja – származó Sellars tanult a Michigani Egyetemen (BA), Oxfordban (MA), és a Harvardon (PhD), tanított Iowában, Minnesotában, a Yale-en, végül pedig Pittsburghben. Legfontosabb kötetei: Science and Metaphysics (1968), Science, Perception and Reality (1963).