Romológia. Kutatástól az oktatásig
A 18. században egy véletlen felfedezés vezetett
a cigányság indiai származásának felismerésére.
Vályi István dunaalmási református
lelkész külföldi tanulmányai során meglepetéssel
vette észre, hogy indiai szobatársainak
nyelve mennyire hasonlít a falujabeli cigányok
beszédére. A két nyelvet összehasonlítva
jött rá a cigány nyelv indiai eredetére.
A 7-8. századtól az Iránban élő indiai eredetű népcsoportok több irányba vándoroltak. Egy részük Kis-Ázsiába, az örmények földjére költözött, ahol felvették a kereszténységet. A terület akkor a Bizánci Birodalomhoz tartozott, és a krónikák a 9. századtól már említik a „keleti szélek vándorait”, akiket az atszinganosz („érinthetetlen”) néven neveznek. Sot, írásos emlékek szerint mágiával és jóslással foglalkozó tszinganoszok jelentek meg magában a birodalom fővárosában is.
A 13. században a cigányok nyugatabbra költöztek, amit a mongol hódítás válthatott ki. A 14. században zömük átköltözött Európába, a Balkán félszigetre. A török terjeszkedéssel együtt a rabszolgaság is utolérte őket. A szabadon maradt cigányok folytatták vándorló életmódjukat. A 18. század végén a Habsburg Birodalomba értek, ahol Mária Terézia jelentős hányadukat letelepítette, a gyerekeket kézművesekhez adta betanításra.
Románia függetlenségének elnyerése után az európai rabszolgaság különböző formái megszűntek. Romániából a 19 század végétől érkeztek a mai Magyarországra a beások, akik erdei lakóként zömmel famunkákból éltek (gyakori családnevük: Orsós), Az „oláh cigányok” (romák) is ebben a korszakban telepedtek meg Magyarországon. Elit csoportjuk, a lovári adja máig meglévő anyanyelvüket.
A magyarországi cigányság létszámát jelenleg 600–800 000 főre becsülik. A roma közösségek létszámukban és arányukban ma Európa egyik legjelentősebb etnikai kisebbségét alkotják.
A 7-8. századtól az Iránban élő indiai eredetű népcsoportok több irányba vándoroltak. Egy részük Kis-Ázsiába, az örmények földjére költözött, ahol felvették a kereszténységet. A terület akkor a Bizánci Birodalomhoz tartozott, és a krónikák a 9. századtól már említik a „keleti szélek vándorait”, akiket az atszinganosz („érinthetetlen”) néven neveznek. Sot, írásos emlékek szerint mágiával és jóslással foglalkozó tszinganoszok jelentek meg magában a birodalom fővárosában is.
A 13. században a cigányok nyugatabbra költöztek, amit a mongol hódítás válthatott ki. A 14. században zömük átköltözött Európába, a Balkán félszigetre. A török terjeszkedéssel együtt a rabszolgaság is utolérte őket. A szabadon maradt cigányok folytatták vándorló életmódjukat. A 18. század végén a Habsburg Birodalomba értek, ahol Mária Terézia jelentős hányadukat letelepítette, a gyerekeket kézművesekhez adta betanításra.
Románia függetlenségének elnyerése után az európai rabszolgaság különböző formái megszűntek. Romániából a 19 század végétől érkeztek a mai Magyarországra a beások, akik erdei lakóként zömmel famunkákból éltek (gyakori családnevük: Orsós), Az „oláh cigányok” (romák) is ebben a korszakban telepedtek meg Magyarországon. Elit csoportjuk, a lovári adja máig meglévő anyanyelvüket.
A magyarországi cigányság létszámát jelenleg 600–800 000 főre becsülik. A roma közösségek létszámukban és arányukban ma Európa egyik legjelentősebb etnikai kisebbségét alkotják.
Szerző: | Forray R. Katalin |
Cím: | Romológia. Kutatástól az oktatásig |
Információk: | kartonált, 222 oldal, B5 |
ISBN: | 978 963 556 234 3 |
Kiadás éve: | 2022 |
Ár: | 3 950 Ft |
Kedvezményes ár: | 2 765 Ft |
Hasonló termékek

Halál és kultúra
Berta Péter (szerk.)

Modern sorsok és késő modern tematikák
Bókay Antal – Rácz István (szerk.)

Az észleléstõl a nyelvig
Pléh Csaba – Kampis György – Csányi Vilmos

Szociális kompetencia; társas viselkedés
Zsolnai Anikó

Metafora a pedagógiában
Vámos Ágnes