Diplomácia, emancipáció, kultúra
Az olvasó kezébe kerülő könyv a diplomáciatörténet és a
külügyi igazgatás kevésbé exponált – döntően szociokulturális
– aspektusaiba szeretne betekintést nyújtani. A könyvnek
négy pillére van. Az első talán a leghagyományosabb,
mert a diplomaták szakmai életének csúcseseményeire –
azaz a nagy békekonferenciákra vagy tárgyalássorozatokra
– koncentrál. Ezek szerencsére nem mindennaposak.
A könyv itt olyan kérdésekre keresi a választ, hogy miért éppen az adott helyszínen került sor ezekre a találkozókra, a felek milyen nyelven, milyen körben tárgyaltak egymással, hogyan fogalmazták meg a záródokumentumokat, és milyen társasági események kísérték a tárgyalásaikat, valamint milyen szerepet játszottak azok során a rokonok, a szakértők, a sajtó stb. A második nagy fejezet a nők fokozatos külügyi emancipációjával foglalkozik. Az első világháború előtt ugyanis kizárólag adminisztratív és kisegítő jellegű technikai posztokon (gépírónőként vagy telefon-központosként) dolgozhattak a külügyminisztériumokban. Az azt követő külügyi emancipációjuk sem volt egyszerű, illetve zökkenőmentes folyamat.
A harmadik fejezet a diplomaták házasságkötéseinek kérdését járja körül. Végül a negyedik fejezetben a könyv a 20. században fontossá vált olyan szakdiplomáciákkal foglalkozik, amelyek tekintetében Közép-Európa egyáltalán nem volt sereghajtó – azaz a sajtó-, a kulturális és a tudományos diplomáciával. Ez különösen igaz Magyarország esetében. A könyv a 19– 20. századra koncentrál, földrajzi fókusza pedig a közép- európai térség, bár egyes esetekben szélesebb európai kitekintést is ad.
A könyv itt olyan kérdésekre keresi a választ, hogy miért éppen az adott helyszínen került sor ezekre a találkozókra, a felek milyen nyelven, milyen körben tárgyaltak egymással, hogyan fogalmazták meg a záródokumentumokat, és milyen társasági események kísérték a tárgyalásaikat, valamint milyen szerepet játszottak azok során a rokonok, a szakértők, a sajtó stb. A második nagy fejezet a nők fokozatos külügyi emancipációjával foglalkozik. Az első világháború előtt ugyanis kizárólag adminisztratív és kisegítő jellegű technikai posztokon (gépírónőként vagy telefon-központosként) dolgozhattak a külügyminisztériumokban. Az azt követő külügyi emancipációjuk sem volt egyszerű, illetve zökkenőmentes folyamat.
A harmadik fejezet a diplomaták házasságkötéseinek kérdését járja körül. Végül a negyedik fejezetben a könyv a 20. században fontossá vált olyan szakdiplomáciákkal foglalkozik, amelyek tekintetében Közép-Európa egyáltalán nem volt sereghajtó – azaz a sajtó-, a kulturális és a tudományos diplomáciával. Ez különösen igaz Magyarország esetében. A könyv a 19– 20. századra koncentrál, földrajzi fókusza pedig a közép- európai térség, bár egyes esetekben szélesebb európai kitekintést is ad.
Szerző: | Halász Iván |
Cím: | Diplomácia, emancipáció, kultúra |
Információk: | kartonált, 130 oldal |
ISBN: | 978 963 556 220 6 |
Kiadás éve: | 2022 |
Ár: | 2 500 Ft |
Kedvezményes ár: | 1 750 Ft |
Hasonló termékek

Angliától Nagy-Britanniáig
Frank Tibor

A korona árnyékában
Krizsán László

A barokk pápaság
Tusor Péter