Az uniós polgárság bevezetése új korszak kezdetét jelentette a tagállami állampolgárok európai integráción belüli helyzetét illetően. A státusz alapvető jogállásukká vált, amely által különböző jogosultságokat a nélkül is gyakorolhatnak, hogy egy másik tagállamban gazdasági tevékenységet végeznének.

A kötet a polgárságot érintő aktuális kérdések átfogó elméleti és gyakorlati elemzésére vállalkozik. A négy tematikus egység közül az első az uniós polgárság kialakulásával és természetével foglalkozik, amely a jogállás fejlődésének bemutatásán felül annak nemzeti és nemzetközi joghoz fűződő viszonyát is górcső alá veszi. Az uniós polgárság megszerzésének és elvesztésének időszerű témái mellett a második rész átfogó képet ad a török állampolgárok különleges helyzetéről. Az ezt követő tanulmányok azt mutatják be, hogy a gazdasági tevékenység más tagállamban történő végzése mely új elemekkel bővült a státusz bevezetése révén, illetve ez napjainkban milyen kérdéseket vet fel.

Az elemzések utolsó csoportja a jogálláshoz fűződő közjogi és politikai jogosítványokat vizsgálja meg, amelyeknek tárgyát képezi a polgároknak az uniós intézményekhez fűződő viszonya mellett a harmadik államok területén felmerült probléma esetére kialakított mechanizmus is.

Ez az átfogó szemléletmód és teljességre való törekvés teszi hiánypótlóvá a kötetet, melynek eredményei egyaránt számot tarthatnak az alkotmányjoggal, az európai uniós joggal, a külpolitikával és a nemzetpolitikával foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek, a joghallgatók, továbbá a téma iránt érdeklődő nem jogász olvasók széles körének érdeklődésére.