A közjegyzői intézmény fejlődése a polgári korban
Magyarországon a XIX. század közepén a középkori jogfejlődés részeként továbbélt hiteles helyek, vármegyei és városi jegyzők már nem elégítették ki a polgári kor gazdasági viszonyainak megfelelő közhitelességi igényeket. A közhitelesség iránti igény polgári kornak megfelelő megoldása a közjegyzői intézmény bevezetését igényelte.
A királyi közjegyzőkről szóló 1874. évi XXXV. törvénycikket az Országgyűlés mindkét házában 1874. november 30-án hirdették ki. A törvénycikk a közjegyzői székhelyek számának megállapítását, valamint a közjegyzői díjszabás meghatározását igazságügyi miniszteri hatáskörbe utalta, így az intézmény tényleges létrehozatalára és az első közjegyzők kinevezésére csak 1875. augusztus 1-jével kerülhetett sor. A királyi közjegyzőséggel, valamint a közjegyzőséget megelőző magyar közhitelességi szervekkel kapcsolatban már jelentek meg művek, azonban a magyar királyi közjegyzőségre vonatkozó átfogó tudományos munka csak most készült el.
Szerző: | Rokolya Gábor |
Cím: | A közjegyzői intézmény fejlődése a polgári korban |
Információk: | Kartonált, 213 oldal |
ISBN: | 978 963 693 474 3 |
Kiadás éve: | 2013 |
Ár: | 3 500 Ft |
Kedvezményes ár: | 2 450 Ft |
Hasonló termékek

A kisebbségi jogok nemzetközi okmányai

A jogászok joga

Eckhart Ferenc emlékkönyv (28.)

A cselekvőségi elmélettől az újrealizmusig
