A kisebbségek védelme szűnni nem akaró fejtörést, folyamatos kihívást jelent a mindenkori reálpolitika és egyúttal több tudományterület, így a nemzetközi jog tudománya számára is. A kötet betekintést kíván nyújtani a 20. századi nemzetközi jogi kisebbségvédelem eszköztárába, kiemelt figyelmet szentelve a Nemzetek Szövetsége idején kiépült kisebbségvédelmi rendszernek. Az 1919 és 1945 közötti szerződésrendszer nemzetközi jogi és diplomáciatörténeti előzményei, a kisebbségvédelmi garanciák kidolgozásának közvetlen körülményei, a kialakított anyagi és alaki kisebbségi jog szabályai, működésük hiányosságai ugyanúgy helyet kapnak a kötetben, mint az Egyesült Nemzetek Szervezetének megalakulása utáni időszak kisebbségvédelmi tárgyú lépései. A szerző a magyar nemzetközi jogi szakirodalomban elsőként ismerteti a Nemzetek Szövetsége kisebbségvédelmi rendszerének utóéletét értékelő ENSZ-tanulmányt, amelynek különös felhangot az 1990-es években bekövetkezett keletközép-európai változások adnak. A kötet a kisebbségek védelmét szolgáló, jelenleg hatályos nemzetközi jogi normák felvázolásával zárja a téma bemutatását. A kisebbségvédelem nemzetközi jogrendszerbeli helyének meghatározása, a kapcsolódó régi-új elméleti alapkérdések felvetése szintén helyet kap a könyvben. A kísértetiesen hasonló huszadik századvégi történelmi szituációk ezen alapkérdések jelenlétére, sőt sok esetben magasabb szintű jelenlétére utalnak, de egyúttal jelzik erózióját is, amelyre - legalábbis európai környezetben - egyre árnyaltabb választ igyekszik adni az érintett államok közössége.