Nyitóoldal A kiadóról Szerkesztőség Vendégkönyv
Hírlevél megrendelése
E-mail:
Text-alapú hírlevél
HTML hírlevél
Újdonságok
Előkészületben
Sorozataink
Betűrendes katalógus
Tárgyköri katalógus
Gondolat Könyvesház
Partnereink
Megrendelés
Sajtóvisszhang
E-könyv
Doktori mestermunkák

Könyvek Listája
Szerző: Bánki Dezső
Cím: Beszédaktusok, jogi aktusok és emberi jogok
Információk: 393 oldal, puhafedél, ár: 1690.- Ft
ISBN: 963950050X

Az Olvasó egy úgynevezett "analitikus .filozófiai" tanulmányt tart a kezében, melyben a szerző nem próbál új tényeket közölni a világról, hanem azon van, hogy Olvasójának figyelmét ráirányítsa néhány fogalmi összefüggésre, mely legtöbbünknél így vagy úgy meghatározza, hogy mit gondolunk a világról és milyen célokat tartunk cselekvéseinkkel létrehozhatóaknak. A szerző három fontos filozófiai hagyományra támaszkodik: a beszédaktus-elmélet főbb alakjainak (J.L.Austin, H.P.Grice, J.R.Searle) műveire, az "indokok" gyakorlati filozófiai elméletére (J.Raz) és az analitikus jogfilozófia úgynevezett "gyakorlatközpontú" változatára (H.L.A.Hiart, R.Flathman). Ehhez hozzáteszi saját érveit a beszédaktus-elmélet egyik "kanonizált" változatának néhány alaptételével szemben, valamint azzal kapcsolatban., hogy az egymástól elkülönültnek tűnő filozófiai részdiszciplínák között egészen alapvető és fontos összefüggések vannak. A könyv egyik célja annak kimutatása, hogy ezek a részismeretek valójában egy egységes fogalmi keret alkotó részei. A szerző úgy véli, ha Olvasói. a könyv elolvasása után. úgy érzik: megszabadultak néhány korábbi illúziójuktól, a könyv és szerzője elérte célját.

Szerző: Bányai Viktória
Cím: Zsidó oktatásügy Magyarországon, 1780-1850
Információk: 287 oldal, puhafedél, ár: 1890.- Ft
ISBN: 9639567418

A hazai zsidó oktatásügy történetének kutatásában ez idáig a 19.század közepétől- a II.világháborúig terjedő időszak kapott elsősorban figyelmet, az ezt megelőző korszak lényegesen elhanyagoltabb. Jelen munka az 1780 és 1850 közötti időszak alap fokú zsidó oktatásának bemutatására vállalkozik, középpontba az oktatás részleges modernizációjának társadalomtörténetbe ágyazott folyamatát állítva. Kitekintésként, illetve viszonyítási pontként felvázolja a hagyományos zsidó oktatás különböző formáit, illetve a zsidó felvilágosodás oktatási programját. Külön fejezet foglalkozik II.József korszakának nyilvános zsidó iskoláival, majd két további időrendi fejezet mutatja be a nyilvános iskolahálózat későbbi történetét. Önálló egységekben tárgyalják ugyanennek a korszaknak más sokkal kevésbé feltárt aspektusait: a nem nyilvános formák (héder, talmud-tóra, házitanító) átalakulását, az ortodoxia sajátos törekvéseit, illetve a felekezeti kereteken kívüli iskoláztatás funkcióját, jellemzőit. Források tekintetében a hagyományos oktatástörténeti és a jellegzetesen judaisztikai forrásokat egyaránt bevon a vizsgálatba. Kiemelten fontosnak tartja a témával kapcsolatos héber nyelvű, illetve héber betűs (jiddis vagy német) források feltárását (tankönyvek, gyermekirodalom, memoárirodalom, korabeli periodikák, responsum-irodalom, homiletika). A tankönyvek tartalmi elemzésére vállalkozó fejezet a nemzetközi szakirodalom irányvonalán haladva a magyarországi zsidó oktatástörténetből teljességgel hiányzó kutatási irányt nyit meg. Épp ezért a vizsgálat tárgyává tehető tankönyvek azonosítása, gyűjteményük összeállítása önmagában is feladatot jelentett. Bányai Viktória 1971-ben született Budapesten. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte történelem és hebraisztika szakokon. 1995-ben felvételt nyert az ELTE BTK történettudományi doktori iskolájának művelődéstörténeti alprogramjára. Disszertációját 2001 októberében védte meg, melynek kiemelkedő tudományos színvonaláért 2002-ben Akadémiai Dúsági Díjban részesült. 1995 óta a Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kutatócsoportjának munkatársa, kutatási területe a kora újkori és újkori magyarországi zsidó történelem és művelődéstörténet. Tanít az ELTE BTK Hebraisztika szakán. Jelenleg (2004) OTKA posztdoktori ösztöndíjas, ennek keretében Magyarország és a magyarországi zsidóság történetére vonatkozó 18.századi héber források feltárását, fordítását végzi.

Szerző: Csizmady Adrienne
Cím: A lakótelep
Információk: 320 oldal, puhafedél, ár: 1690.- Ft
ISBN: 963 9500 64 X

Csizmady Adrienne doktori disszertációjában arra vállalkozik, hogy beszámoljon a budapesti lakótelep-építés négy évtizedes történetéről, és nyomon kövesse a lakótelepek fizikai és társadalmi státusában ezen időszak alatt bekövetkezett változásokat, különös tekintettel a rendszerváltás következtében a lakótelepek relatív státuszában végbement változásokra. A dolgozat ebben az értelemben arról szól, hogy a társadalmi változások hogyan tükröződnek a lakótelepek struktúrájának változásaiban. A szerző aktuális kérdéseket is felvet: Fenyeget-e a lakótelepek elslumosodásának veszélye, s ha igen, akkor mely területek azok, ahol ez a kockázat viszonylag jelentős.

Szerző: Edelényi Adél
Cím: Templomos lovagok az európai néphagyományban
Információk: 487 oldal, puhafedél, ár: 1890.- Ft
ISBN: 9639567590

A magyar népi kultúra évszázadok óta szerves részét képezi az európai kultúrkincsnek. Tipikus példája ennek a templomos lovagrenddel kapcsolatos elbeszélések összessége, melyek hasonló motívumokból épülnek fel hazánkban, mint Európa többi országában. Ez a jelenség egy hétszáz éves folyamat része, hiszen a templomos rendet a 14.század elején oszlatták fel koholt vádak alapján, és e per nyomán Európa-szerte mondák keltek szárnyra a lovagok romlottságáról, szerzeteshez nem méltó életmódjukról. Edelényi Adél kutatómunkája során elsősorban arra kereste a választ, hogy a templomos-mondák milyen összefüggésben állnak a történelmi valósággal, főhőseik jellemzése, megítélése miért ambivalens a mai és korábbi hagyományban, továbbá mely európai területeken voltak a legnépszerűbbek, és motívumaik közül melyek az általánosan ismertek (vándormotívumok) és a lokalizált, egyedi elterjedésőek (etnikus specifikumok). Az értekezés szerkezetileg két fő részre tagolódik, amelyek tartalmilag szoros összefüggésben állnak egymással. Az első (leíró) rész arról tájékoztat, hogy Európa mely térségeiben eresztettek gyökeret a templomos-monda változatai, a második (strukturális-elemző) rész a monda motívumainak elterjedését mutatja be. Összességében a munka bizonyítja, hogy e mondák szövevényes összekapcsolódása és különbözősége, változatosságában és elterjedtségében az európai népcsoportok közös szellemi öröksége.

Szerző: Farkas Mária
Cím: A "Nouvelle Revue de Hongrie" mint kultúraközvetítő folyóirat
Információk: 203 oldal, puhafedél, ár: 1480.- Ft
ISBN: 9639500534

"Két nemzet diplomáciai viszonya mindig laza: egy forgószél szétfújhatja õket. Csak akkor nem bír vele a politikai szeszélyek ciklonja, ha a kultúra lassan szõtt szálainak tömegével van biztosítva." A két világháború közötti idõszak szellemi életében fontos szerepet töltött be egy francia nyelvû magyar folyóirat, a Nouvelle Revue de Hongrie. Ez az orgánum mûvelõdéstörténetünk jelentõs fóruma volt, amely elsõsorban hazai kulturális értékeket közvetített francia nyelven Európába, másodsorban pedig az európai értékek hazai megismertetésén és elfogadtatásán munkálkodott. Ahhoz a történeti periódushoz kötõdött, amikor is a magyar mûvelõdéspolitika vezetõi kezdeményezték a külföld rendszeres tájékoztatását, és a versailles-i békeszerzõdések és ennek következtében a francia-magyar kapcsolatok feszültté válása ellenére is megkísérelték a magyar élet és kultúra közvetítését a frankofon közvélemény számára. A folyóirat Magyarország és Franciaország közötti szellemi kapcsolatok sokoldalú tárházának tekinthetõ, amelybõl ez a könyv a magyar kultúrát, ezen belül az irodalmat, a néprajzot, a képzõmõvészetet, az építészetet és a zenét érintõ írásokkal foglalkozik részletesen. Ezekben az írásokban a szerzõk arra törekedtek, hogy Magyarországról és a magyarságról gazdag, teljes, magasrendû képet alakítsanak ki, különlegesen értékes magyar kultúrát mutassanak be, növeljék tekintélyünket az európai országok elõtt. A folyóirat fontos célja volt, hogy a francia vagy franciául beszélõ elit számára közel hozza értékeinket, hogy az idegen beláthasson tudományos és szellemi életünkbe, és felhívja figyelmét, hogy mindezt európai kötelesség ismerni, hiszen a folyóirat minden sora az európai szellemet tükrözte vissza. A Nouvelle Reuve de Hongrie az európai szellemet hordozó magyar léleknek volt a tükre.

Szerző: Gál Zoltán
Cím: The Golden Age of Local Banking
Információk: 199 oldal, ár: 2500.- Ft
ISBN: 978 963 693 035 6

In this book Zoltán Gál opened important window to the past of Central European provincial banks. He reminds us to fascinating world of provincial elites we have forgotten. However, even more importantly he found new and original methods to exploit the data, which remained after the provincial banks disappeared. To conclude, inevitable book for anybody interested in provincial elites and economies and for anybody interested in cliometrics. Dr. Damir Jelic, director Centre for Historical Research 'Mira Kolar Dimitrijevic', European Association for Banking and Financial History Bulletin, editor

Szerző: Gyöngyössy Márton
Cím: Pénzgazdálkodás és monetáris politika a késő középkori Magyarországon
Információk: 359 oldal, puhafedél, ár: 1690.- Ft
ISBN: 9639500755

Az olvasó olyan művet tart a kezében, amelynek szerzője hatvan esztendő után elsőként vállalkozott arra, hogy - az elődök (elsősorban Huszár Lajos) eredményeire támaszkodva - az 1467-1521 közötti időszak pénztörténetét feldolgozza. A korszakhatárok kiválasztását az indokolja, hogy ezen fél évszázad változatos történelmében egyedül a pénzrendszer az, ami stabilnak tekinthető. Hunyadi Mátyás pénzreformja ugyanis ötven évre állandósította a pénzérték-viszonyokat, megteremtve ezzel a gazdasági prosperitás alapját. Ez a rendszer Mátyás halálát követően sem omlott össze, sőt egészen 1521-ig, II.Lajos pénzrontásáig változatlanul fennmaradt. Bár az értekezés a nagy pénzreformot és az azt követő évtizedek pénztörténetét tárgyalja, részletesen ismerteti a reform előzményeit egészen a XV.század elejétől kezdve, ugyanakkor a mátyási reformok közép-európai hátterét is bemutatja. A szerző arra törekedett, hogy szakítva a magyar numizmatikai kutatás eddigi hagyományaival, mőve nemcsak Münzgeschichte, hanem Geldgeschichte is legyen: a pénzeket a korabeli társadalmi-gazdasági környezetben igyekszik vizsgálni az éremleletek, a pénzforgalom elemzése révén, az anyagvizsgálati eredmények hasznosításával.

Szerző: H. Németh István
Cím: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16-17.századi Magyarországon I-II.
Információk: 921 oldal, puhafedél, ár: 2980.- Ft
ISBN: 9639500798

Az értekezés a 16-17.századi magyarországi városfejlődés politikai és gazdaságpolitikai tényezőit mutatja be. A szerző a vizsgált területet az eddig ismeretlen felső-magyarországi városszövetség (Kassa, Lőcse, Bártfa, Eperjes, Kisszeben és Késmárk) e területen folytatott tevékenységével mintázza. Kutatásainak nézőpontja egyedi, hiszen a témát eddig csupán a korszak országgyűlésein hozott törvénycikkeket vizsgálva mutatták be, mélyebb szintű, "polgárközeli" elemzésre eddig nem került sor. A kora újkori várospolitikát Magyarország történetének e két évszázadában a török hódítás és annak kiterjedését megakadályozó Habsburg-kormányzat törekvései befolyásolták. A bécsi udvar Nyugat-Európában sem ismeretlen központosító, majd abszolutista vonásokkal felruházott kormányzati módszereit a török kihívás még inkább felerősítette: a döntéseket a háború igényeihez kellett idomítani. A városok helyzetét Európa-szerte az államok beavatkozási kísérletei határozták meg, az európai városok a korszakban az állam által szabályozott keretek között védhették érdekeiket. A városszövetség sűrű levelezése, az állami kormányzati szervekkel folytatott alkuk dokumentumai segítségével bemutatható az a folyamat, amely a magyarországi városok állami ellenőrzését a 18.századra egyértelművé tette, és amely befolyásolta a városok gazdasági lehetőségeinek körvonalait. Az adó és más katonai terhek, az ipar és kereskedelem területén bekövetkezett változások mellett a kötet bepillantást enged a korszak hadseregszállítóinak üzleti tevékenységébe, a polgárság és a katonaság , és a városban lakó nemesek és kamarai alkalmazottak konfliktusaiba, a városok érdekeit szabályozó polgári elit és az uralkodók, illetve az állami tisztviselők között létrejött alkuk hátterébe. H. Németh István 1971-ben született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a Szent László Gimnáziumban végezte, majd 1989-ben felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem-levéltár szakjára. Itt szerzett történelem előadói és levéltáros diplomát 1994-ben és 1995-ben. Bácskai Vera professzorasszony vezetésével 1991 óta folytat kora újkori várostörténeti kutatásokat, és publikál e témakörben. 1993 óta kutatói ösztöndíjasként magyarországi és szlovákiai városi levéltárak iratanyagát kutatja, illetve több hónapot töltött bécsi, krakkói és ljubjanai levéltárakban. Doktori tanulmányait az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Doktori Iskolájának hallgatójaként 1995 és 1998 között végezte. 2001-ben védte meg doktori értekezését. 1994-től a Magyar Országos Levéltár tudományos munkatársa, a Magyar Kamara Archívumának referense, számos elektronikus alapú forráskiadás szerzőtársa, illetve szerkesztője. Kutatási területe a kora újkori (16-17.század) magyar gazdaság- és társadalomtörténet, azon belül a várostörténet.

Szerző: Kulcsár Krisztina
Cím: II.József utazásai Magyarországon, Erdélyben, Szlavóniában és a Temesi Bánságban, 1768-1773
Információk: 580 oldal, puhafedél, ár: 1980.- Ft
ISBN: 9639500976

II.Józsefet utazó császárként tartja számon a köztudat. Mind a kortársak, mind a későbbi korok történészei előszeretettel foglalkoztak utazásaival, különösen azokkal, amelyeket Falkenstein gróf álnév alatt, inkognitóban tett külföldön. A császárként, társuralkodóként birodalmán belül tett utazásainak tudományos feldolgozására eddig még nem került sor. Hogyan utazott a fiatal II.József? Használta-e elhíresült álnevét, a Falkenstein grófja címet birodalmában, és ott álruhában utazott-e? Váratlanok voltak-e látogatásai? A romantikus kalandkeresés helyett mi volt utazásaival a későbbi egyeduralkodó valódi célja? Mit tekintett fontosnak, mit figyelt meg utazásai során, hogy alattvalói életét és az államigazgatás működését jobbítani tudja? A kötet szerzője II.József 1768 és 1773 között a Magyarországon, Erdélyben, Szlavóniában és a Temesi Bánságban tett utazásainak elemzésével egyben e kérdésekre is választ ad. Számos történeti közhely korrigálása mellett bemutatja, hogyan, milyen alapossággal szervezték meg a látogatásokat. A császár nap mint nap vezetett útinaplóinak feljegyzéseiből megismerhetjük a fiatal József kíváncsiságának súlypontját, képet nyerünk a korabeli politikai, hadügyi, társadalmi, szociális és egyéb viszonyokról és problémákról, sőt szinte személyes ismerősként üdvözölhetjük a XVIII. század derekán élt hivatalviselők némelyikét. Az utazások során összegyűjtött információk, a megismert országokról szerzett tapasztalatok nagy hatással voltak II.József reformelképzeléseire is. Az utazások közvetlen eredményei nyomon követhetők a tízezernél is több hozzá intézett beadvány elbírálásában, valamint már a társuralkodás idején bevezetett változtatásokban, az újabb rendeletekben és reformokban. Kulcsár Krisztina 1971-ben született Budapesten. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte, ahol 1995-ben szerzett történelem és németnyelv-tanári szakos diplomát. Egyetemistaként, majd kutatóként több hónapot töltött Bécsben, Hamburgban, Saarbrückenben és Drezdában. Doktori tanulmányait az ELTE BTK Koraújkori Egyetemes Történeti Doktori Program hallgatójaként 1995 és 1998 között végezte. Doktori értekezését 2001-ben védte meg. Ez idő alatt az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában oktatott németnyelv-tanárként. 1997 és 2000 között a MTA Történettudományi Intézetében a Történeti Bibliográfia Kutatócsoport munkatársa volt. A történeti bibliográfia újabb kiadásának azóta is tevékeny közreműködője. 2000 óta a Magyar Országos Levéltár tudományos munkatársa, a Helytartótanácsi Levéltár referense. 1997-tő1 több alkalommal oktatott megbízott előadóként az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Kutatási területe a XVIII.századi magyar-osztrák kapcsolatok, Mária Terézia és II.József társuralkodásának időszaka és a korabeli utazások.

   1 - 10 (Összesen: 15)    Következő>>>