Nyitóoldal A kiadóról Szerkesztőség Vendégkönyv
Hírlevél megrendelése
E-mail:
Text-alapú hírlevél
HTML hírlevél
Újdonságok
Előkészületben
Sorozataink
Betűrendes katalógus
Tárgyköri katalógus
Gondolat Könyvesház
Partnereink
Megrendelés
Sajtóvisszhang
E-könyv
Folyóiratok

Könyvek Listája
Szerző: Információs társadalom folyóirat
Cím: Információs társadalom folyóirat
Információk: 224 oldal, kartonált, ár: 1800.- Ft

2011. XI. évfolyam 1-4. szám „A komplex ICT-rendszerek szervezeti hatásainak megértéséhez és a gazdaságinformatika szakterületének identifikációjához nagymértékben segíthet a technológiadeterminizmusnak, mint tudományos alapelvnek a kiterjesztése. Egyrészt a tudomány-technológia elméletek (STS – Science Technology Studies) konstruktivista irányainak figyelembevétele, másrészt a normatív jellegű mesterséges alkotások tudománya (sciences of the artificial), és az abból levezethető konstruálás tudomány (design science) és akciókutatás módszerek (action research) komoly szemléleti segítséget adhatnak a gazdaságinformatikusok számára.” (Nemeslaki András) A tapasztalati termékekkel kapcsolatos attitűdjeinket mi fogyasztók nehezebben változtatjuk, kisebb az árérzékenységünk. Ha valamiről bebizonyosodott, hogy megfelel nekünk, és az azt helyettesítő termék/szolgáltatás minősége, értéke bizonytalanságot hordoz, akkor a kockázat elkerülése miatt gyakran maradunk a már megszokott jószágnál. Ennek oka részben a lekötés jelenségében is rejlik, mert minden új eszköz használatába időt és energiát kell fektetni, illetve egy új szolgáltatáshoz hozzá kell szokni. Az emberi viselkedés egyik jellemzője, hogy bizonyos fogyasztói csoportok a már meglévő, kialakított szokásaikon, nézeteiken nehezebben változtatnak.” (Duma László – Monda Eszter) „Ahhoz, hogy az okostelefon hazai terjedésével kapcsolatban érvényes állításokat tehessünk, először is tisztáznunk kell, hogy mit értünk okostelefon alatt. Ez nem pusztán szőrszálhasogatás, a definíciónak hatása van a mérésre (mit mérünk) és így a kapott adatokra is. Részben hasonló a helyzet, mint az ezredfordulón az internet mérésének kezdetén, amikor számtalan piackutató cég közölt adatokat az internet használókra és internet hozzáférőkre vonatkozóan, az adatok azonban látszólag inkonzisztensnek mutatkoztak, mivel eltértek a mérés mögött az internethasználókkal kapcsolatos definíciós kiindulópontok.” (Pintér Róbert) „A szabályozás célpontjai egyre inkább a kommunikációs infrastruktúra tulajdonosai és üzemeltetői, akik a tartalom- és egyéb kommunikációs szolgáltatások nyújtóival szemben nem képesek kivonni magukat az adott jogalkotó kontrollja alól. Ez azonban azt a kockázatot rejti magában, hogy a szabályozó magát a hálózati architektúrát alakítja át úgy, hogy a kommunikációs rendszer sérülékenyebbé válik minden külső beavatkozással szemben.” (Polyák Gábor)

   1 - 10 (Összesen: 1)