Könyvek Listája

Szerző: Feintuck, Mike - Varney, Mike/Almási Gábor ford. Cím: Médiaszabályozás, közérdek, törvény Információk: 253 oldal, keménytáblás, ár: 3490.- Ft ISBN: 978 963 693 250 3 Kommunikációpolitika - médiaszabályozás sorozat. A médiaszabályozástól azt várjuk, hogy az állampolgárok érdekeit szolgálja, és a közérdek köré csoportosítható értékek hassák át. Működését, hatását és eredményességét kizárólag úgy lehet megítélni, mennyiben tesz eleget e céloknak. A média a demokrácia működésének lényegi eleme, ezért működését nem lehet a szabályozatlan piacra bízni, mert az a legkisebb nevezőt kereső, egysíkú médiaprogramokhoz vezetne. Ugyanakkor a globalizáció, a liberális gazdaságpolitika eredményeképp olyan nemzetközi médiabirodalmak jöttek létre, amelyek alapvetően veszélyeztetik a médiapluralizmust, a sokszínű, kiegyensúlyozott tájékoztatás alapját. A szerzők tehát a demokrácia, a polgári egyenlőség érdekében és a társadalmi kirekesztés ellenében azt vizsgálják, milyen esélyei vannak még a nyilvánosság, az állampolgárok (és nem a fogyasztók) érdekeit szem előtt tartó médiaszabályozás kialakításának. A könyvet a médiatudomány, a szociológia és a politikatudomány, valamint a közéleti kérdések iránt érdeklődőknek ajánljuk. Az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet és a Gondolat Kiadó közös kiadványa Szerző: Freedman, Des Cím: A médiapolitika mint közpolitika Információk: 250 oldal, keményfedeles, ár: 4990.- Ft ISBN: 978 963 693 365 4 A kötet két részében elsősorban azt vizsgálja, hogy a magyarországi múzeumokban milyen rétegekre bomlott, hogy jelent meg a történetiség fogalma az elmúlt húsz évben. A kérdésfeltevés és a megközelítés azért is releváns, mert a mai magyarországi múzeumi diskurzus elsősorban a művészeti (művészettörténeti jellegű és irányultságú) múzeumokról és kiállításokról szól. A történeti és társadalmi kérdésekkel foglalkozó, más múzeumi gyakorlatot és irányt megvalósító intézmények kiállítási praxisa sokkal kevésbé része ennek a diskurzusnak, pedig az elmúlt húsz évben ezen a terepen is fontos és figyelemreméltó változások és elmozdulások következtek be: a gyűjtemények feldolgozása, a kiállítási paradigmák, prezentációs eljárások és technikák megújítása, továbbá a párbeszéd élénkítése szempontjából egyaránt. Ha a történetiséget használjuk az elemzések egyik kulcsfogalmaként, akkor egyfelől figyelembe vesszük, hogy Magyarországon a történeti-társadalmi gyakorlatot megvalósító múzeumokban nagyon erős a múlthoz és a történeti megközelítéshez való kötődés, másfelől viszont hangsúlyozom, hogy a történetiség a jelen irányába is nyitott, ezért nemcsak a múlt, hanem a kortárs életvilágok múzeumi/kiállítási vizsgálata és megmutatása is része a gondolkodásnak. A történetiség fogalmára épülő intézmények (más megfogalmazásban az ún. társadalmi múzeumok) esetében – és magyarországi intézményi kontextusban – két alaptípus rajzolódik ki: egyfelől a történeti eseményeket és a közelmúltat tárgyaló eminensen történeti, másfelől a hétköznapi életvilágokra is nyitott etnográfiai jellegű múzeumok. A kötet is alapvetően erre a két pillérre épül, a múzeumok kiállítási paradigmáinak és prezentációs eljárásainak intézményekre és produkciókra vonatkozó vizsgálatában – néhány megvalósult kiállítás elemzésének segítségével. Szerző: Habermas, Jürgen/Ábrahám Zoltán, Berényi Gábor, Felkai Gábor Cím: A kommunikatív cselekvés elmélete Információk: 612 oldal, keménytáblás, ár: 5990.- Ft ISBN: 978 963 693 339 5 A kommunikációkutatás klasszikusai. Jürgen Habermas hatalmas kétkötetes munkája először 1981-ben jelent meg, és egyértelműen a 20. század második felének legjelentősebb társadalomelméleti teljesítménye, csak Max Weber nagy műve, a Gazdaság és társadalom hasonlítható hozzá. A kommunikatív cselekvés elmélete a kritikai társadalomelmélet alapjainak tisztázását tűzi ki célul. A kommunikatív cselekvés mint alapfogalom három tematikus komplexumhoz nyit utat, amelyek egymással szorosan összefonódnak: a kommunikatív racionalitás fogalmához, egy kétlépcsős, a cselekvés és a rendszer paradigmáit összekapcsoló társadalomfelfogáshoz és egy olyan elméleti koncepcióhoz, amely a modernség paradoxonait az életvilág kommunikatív struktúráinak az önállósult, formálisan megszerveződött cselekvési rendszereknek való alárendelés segítségével világítja meg. Habermas korszakos munkája számtalan elméleti elágazásával az elmúlt harminc évben a társadalomfilozófia és az empirikus társadalomkutatás megkerülhetetlen alapműve. Szerző: Hallin, Daniel C. - Mancini, Paolo Cím: Médiarendszerek Információk: 366 oldal, kartonált, ár: 3500.- Ft ISBN: 978 963 693 069 1 A könyv elméleti keretben elemzi a média és a politikai rendszerek közötti viszonyt. A szerzők tizennyolc európai és amerikai demokrácia médiaintézményeire vonatkozó felmérés alapján jelölik ki a médiarendszerek három legfőbb típusát és azokat a politikai változókat, amelyek kialakulásukat megszabták. A három típus: a polarizált pluralista, a demokratikus korporativista és a liberális. A médiarendszerek összehasonlításának elvi és empirikus kérdéseit taglalva kiemelt figyelmet fordítanak a média és a politikai rendszerek, illetve az adott médiarendszer és a politikai közeg összefüggéseire. Szerző: Luhmann, Niklas / Brunczel Balázs - Kiss Lajos András (ford Cím: Szociális rendszerek. Egy általános elmélet alapvonalai Információk: 542 oldal, keménytáblás, ár: 5650.- Ft ISBN: 978 963 9610 83 5 A 20. századi társadalomelmélet egyik meghatározó klasszikusának összefoglaló munkája. Luhmann abból indul ki, hogy a rendszerelméleten belüli paradigmaváltás a szociális rendszerek elmélete számára is új esélyt kínál, amelynek középpontjában az önreferenciális rendszerek új, radikális felfogása áll. A szerző a szociológiában korábban elérhetetlennek számító fogalmi komplexitást és kölcsönfüggőségi viszonyokat ábrázol a lehető legegyszerűbb eszközökkel: ennél érthetőbben és világosabban aligha magyarázható el a mai társadalmi rendszerek bonyolult szövedéke. Szerző: Ong, Walter J. / Kozák Dániel (ford.) Cím: Szóbeliség és írásbeliség. A szó technologizálása Információk: 230 oldal, keménytáblás, ár: 3390.- Ft ISBN: 978 963 693 249 7 A kommunikációkutatás klasszikusai Hogyan határozza meg és alakítja egymást kölcsönösen nyelvhasználatunk szóbeli vagy írásbeli volta, illetve gondolkodásmódunk és egész világlátásunk? Erre a kérdésre keresi a választ Walter J. Ong, szóbeliség és írásbeliség egyik legnagyobb hatású kutatója a kérdéskör összefoglalását nyújtó alapművében. Ong először a szóbeli és az írásos nyelvhasználat néhány alapvető különbségét tárgyalja, majd pedig az emberiség történetét végigkövetve bemutatja, hogyan fogalmazta meg a világról szerzett tapasztalatait az „elsődleges”, írást egyáltalán nem ismerő szóbeliség világában élő ember; milyen lehetőségeket adott számára később az írás mint technológia elsajátítása, s miként élt tovább a szóbeliség immár az írásbeliség kiegészítőjeként (illetve sokáig vetélytársaként); hogyan változott meg az írásbeliség maga is a könyvnyomtatás feltalálásával; milyen változást hozott az emberi kommunikációban az elektronikus információközlés, megnyitva az íráson és a nyomtatáson alapuló „második szóbeliség” korát; végül pedig miként formálta a 20. század irodalomelméleti, társadalomtudományi és filozófiai gondolkodását szóbeliség és írásbeliség kérdéskörének előtérbe kerülése. A könyvet, mely a kommunikációkutatás egyik alapműve, a filozófia, az irodalomtudomány, a nyelvtudomány, a média és a kommunikáció iránt érdeklődőknek ajánljuk. Az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet és a Gondolat Kiadó közös kiadványa Szerző: Paul Grice / Bárány Tibor, Márton Miklós és mások ford. Cím: Tanulmányok a szavak életéről Információk: 350 oldal, keménytáblás, ár: 4250.- Ft ISBN: 978 963 693 278 0 A kommunikációkutatás klasszikusai. Paul Grice (1913–1988) az oxfordi St. John’s College, majd a Kaliforniai Egyetem filozófiaprofesszora, a nyelvelmélet és nyelvfilozófia egyik legkiválóbb 20. századi művelője. Kötetének első részében az 1967-ben a Harvardon tartott William James-előadások olvashatók, amelyek a logika és a beszéd, valamint a nyelvi kommunikáció sokat hivatkozott alapelveit fektetik le. A második részben filozófiatörténeti tanulmányok, a szkepticizmussal, az észleléselmélettel és a jelentéssel foglalkozó, valamint értékmetafizikai írásai kaptak helyet. Mint egyik méltatója megjegyezte, „Grice miniatúrafestő volt, aki megváltoztatta a módot, ahogy mások nagyméretű vásznakat festenek.” A kötetet a filozófia, a logika és a nyelvtudomány oktatóinak és hallgatóinak ajánljuk, valamint mindazoknak, akiket érdekel az emberi kommunikáció természete, illetve pszichológiája. Szerző: Polyák Gábor (Szerk.) Cím: Médiapolitikai szöveggyûjtemény Információk: 400 oldal, keménytábla, ár: 4890 Ft.- Ft ISBN: 978 963 693 193 3 A médiatudomány egyik legkevésbé körüljárt területe a médiapolitika. A médiapolitika fogalmának, rendszerének, céljainak tisztázása nemcsak elméleti oldalról szükséges; hiánya azt is megakadályozza, hogy a napi (párt)politikai, szabályozói gyakorlatban születő, médiapolitikainak szánt döntéseket objektív szempontok alapján értékeljük. A kötetben összegyűjtött tanulmányok – abból a feltevésből kiindulva, hogy a médiapolitika nem azonos a (párt)politikai érdekeknek a média működésében való érvényesítésével (a „médiapolitizálással”) – kísérletet tesznek a médiapolitika fogalmának elméletileg is megalapozott meghatározására, a médiapolitikai fejlődési irányok bemutatására, valamint az alapvető médiapolitikai célok azonosítására. E tanulmányok a kommunikációs és médiatudományi képzéseket lényeges új ismeretekkel bővítik, de az oktatók és a hallgatók mellett a médiapolitikai döntés hozók is útmutatást kaphatnak belőlük a médiarendszert érintő alapvető kérdésekben. A könyvet a médiatudomány, a szociológia és a politikatudomány, valamint a közéleti kérdések iránt érdeklődőknek egyaránt ajánljuk. Az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet és a Gondolat Kiadó közös kiadványa Szerző: Searle, John R. / Bárány Tibor (ford.) Cím: Beszédaktusok Információk: 239 oldal, keménytáblás, ár: 3490.- Ft ISBN: 978 963 9610 86 6 Az 1932-ben született Searle szerteágazó tevékenysége a nyelv és az elme filozófiájára, valamint a társadalomfilozófiára is kiterjed. 1969-ben megjelent Beszédaktusok című munkája tette világhírűvé. Ebben a műben Austin és Wittgenstein nyelvfilozófiai gondolatait továbbfűzve fejti ki azóta is érvényesnek tartott és sokat vitatott nyelvi-ontológiai elméletét. A kiadáshoz Kelemen János írt utószót.

   1 - 10 (Összesen: 10)