Könyvek Listája

Szerző: Anthony Giddens / Vajda Tünde (fordító) Cím: Ön jön, Mr. Brown! Információk: 278 oldal, kartonált, ár: 2890.- Ft ISBN: 9789636930394 A Magyarországon is jól ismert kiváló szociológus a brit munkáspárt Blair utáni politikájának lehetőségeit villantja fel. Tézise szerint a párt csak akkor lesz képes egy újabb választási időszakra elnyerni a közvélemény támogatását, ha alapvetően átalakítja ideológiai álláspontját és politikai szemléletmódját. Szerző: Boross Imre Cím: Visszaemlékezés a változó világra Információk: 360 oldal, kartonált, ár: 3450.- Ft ISBN: 9786939610958 Boross Imre, a rendszerváltó elit egyik érdekes egyénisége, 1988 őszén kapcsolódott be a Független Kisgazdapárt újjászervezésébe. A párt megbízottjaként részt vett az Ellenzéki, majd a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain. 1989 decemberében a pártvezetőséggel való vitái miatt kilépett a kisgazdapártból, s részt vett a Nemzeti Kisgazdapárt megalakításában, amelynek egyik vezetője, majd főtitkára lett. 1994-ben visszavonult az aktív politizálástól. Emlékiratában összefoglalja pályájának legfontosabb állomásait és tanulságait. Találó jellemzést ad a kisgazdapárti pártvezetőkről, s beszámol a kisgazdapártot megosztó politikai, generációs és személyi ellentétekről, a frakcióharcok különböző fordulatairól. Az emlékiratot számos eredeti, a szerző személyes irattárából származó kisgazdapárti dokumentum egészíti ki. Szerző: Cseszka Éva Cím: Gazdasági típusú perek, különös tekintettel az FM-perre (1945–1953) Információk: 200 oldal, kartonált, ár: 2450.- Ft ISBN: 978 963 693 387 6 Pártok és politika Mindeddig nem készült olyan munka, amely összefoglalóan tárgyalná a II. világháború utáni magyarországi gazdasági típusú pereket, amelyek minden szempontból beleillenek a Rákosi-korszak „nagy” koncepciós pereinek sorába. Különösen a Földművelésügyi Minisztérium tisztviselői ellen lefolytatott ún. FM-per feldolgozása hiányos, pedig a per több szempontból is speciálisnak számít, mivel a többi gazdasági perrel szemben itt a szabotázst nem egy vállalat követi el, hanem egy minisztérium, valamint a szabotázs nem ipari jellegű, hanem a mezőgazdaságot érinti. A vádak szerint a volt kisgazda vezetésű földművelési tárca vezető tisztviselőinek jó része „fasiszta csoportként”, bűnszövetkezetként szabotálta a mezőgazdaság fejlesztését, szót emelt a beszolgáltatás rendszere ellen, a szakszerűséget hangoztatva akadályozta egyes kommunista elképzelések végrehajtását, „parasztvédelmi demagógiát folytatott”. A hatalom az FM-et okolta azért, hogy a mezőgazdaságban 1948-ban hiányosan érvényesült a tervszerűség. A szakirodalomban az FM-per úgy szerepel, mint amely a mezőgazdaság kollektivizálását volt hivatva elősegíteni. A szerző ugyanakkor arra a következtetésre jut, hogy a per a katolikus egyház ellen folytatott harc egyik fontos stádiuma, amely bizonyos részleteiben már „megelőlegezi” a Mindszenty-pert is. A kötetet a 20. századi magyar történelem iránt érdeklő olvasóknak, valamint történészeknek, történészhallgatóknak, jog- és politikatörténészeknek ajánljuk. Szerző: Gergely Jenő Cím: A Keresztény Községi (Wolff) Párt (1920–1939) Információk: 400 oldal, kartonált, ár: 3980.- Ft ISBN: 978 963 693 200 8 Gergely Jenő könyvében a tőle megszokott alapossággal, de olvasmányosan elemzi a ma már kevéssé ismert, katolikus Wolff Károly által vezetett Keresztény Községi Párt tevékenységét, amely Budapest székesfőváros önkormányzatát irányította a Horthy-korszakban 1920 és 1939 között. A párt 1920 júliusában alakult meg. A különféle áramlatokat erős kézzel összefogó, autokrata pártelnök, a jogi végzettségű, nagy hatású szónoki tehetséggel megáldott Wolff Károly korszerű kommunálpolitikus volt. A fővárosi keresztény párt bizonyult a korszak legsikeresebb keresztény pártjának, meg tudta őrizni választóit, és így majd negyedszázadon át kézben tartotta a város vezetését. A párt nemcsak a vele azonos politikai-világnézeti alapon álló politikusokkal, hanem akár liberális, demokrata és szociáldemokrata ellenfeleivel is eredményesen együttműködött az egyes kormányok autonómiát korlátozni akaró, sőt esetenként felszámolni törekvő politikájával szemben. Az 1930-as években Wolff a várospolitikát középutas, a radikalizmusokkal szemben csak a főváros érdekeit szem előtt tartó irányba vitte tovább. Wolff Károly azonban 1936-ban elhunyt, és utódja, a református Csilléry András már nem tudott ellenállni a párton belüli szélsőjobboldalnak (Kékkeresztes Mozgalom), sem a kormánypárt beolvasztási törekvéseinek. 1939 elején a KKP megszűnt, feladta önállóságát, és egyesült az akkor Imrédy Béla által vezetett kormánypárt fővárosi szervezetével. A kötetet a 20. századi magyar történelem iránt érdeklő olvasóknak, valamint történészeknek, történészhallgatóknak, jog- és politikatörténészeknek ajánljuk. + CD melléklet 250 oldalnyi történelmi dokumentummal Szerző: Kovács Tamás Cím: Rendőrségi célkeresztben a szélsőjobb. Dr. Sombor-Schweinitzer József rendőrfőkapitány-helyettes feljegyzése a szélsőjobboldali mozgalmakról, 1932-1943 (Ünnepi Könyvhét 2009) Információk: 260 oldal, ár: 2950.- Ft Dr. Sombor-Schweinitzer József rendőr-főkapitányhelyettes a Horthy kori magyar rendőrség egyik meghatározó személye volt, 1938-tól 1944 márciusáig - amikor a Gestapo letartóztatta és a flossenburgi koncentrációs tárborba hurcolták - a budapesti rendőr-főkapitányság politikai rendészeti osztályának vezetője. Nevéhez kötődnek az ún. politikai nyomozások, vagyis azok az ügyek, amelyekben legális vagy illegális pártok és politikusok megfigyelése, adott esetben bíróság elé állítása volt a cél. A korabeli rendőrség - Sombor-Schweinitzer összeállításában - heti rendszerességgel tájékoztatta a belügyminisztert valamennyi magyarországi párt elmúlt heti tevékenységéről, a párton belüli mozgásokról. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy Sombor-Schweinitzernek minden egyes pártban, szervezetben voltak "bizalmi emberei", vagyis besúgói. A magyar rendőrség sokáig a kommunista mozgalmakban látta a legfőbb veszélyt a fennálló rendszerre, a harmincas évek derekától azonban már világosan látható volt, hogy a különböző nyilas-nemzetiszocialista mozgalmak akarják megdönteni a hatalmat. Sombor 1943-ban ezen heti jelentések alapján összefoglalót készített "A magyar nemzetiszocialista mozgalmak története" címmel. Az anyag eredendően nem a korabeli politikai elit számára készült, hanem a háború után, a béketárgyalásokra készülő delegátusnak (lett volna) egyfajta háttéranyaga. Szerző: Kővágó József - Vámos György (szerk.) Cím: Egyedül vagy Információk: 174 oldal, kartonált, ár: 2490.- Ft ISBN: 9789636930417 Kővágó József kisgazda politikus 1945 és 1947 között - majd néhány napig, az 1956-os forradalom idején, újra - Budapest főpolgármestere volt. A koalíciós időkben a kisgazdapárt egyik vezető alakja. Noha 1947-ben visszavonult a politikától, nem kerülhette el a Rákosi-korszak terrorgépezetének bosszúhadjáratát. Koncepciós per áldozata lett; éveket töltött börtönben tárgyalás nélkül, míg 1956-ban szabadon engedték. A forradalom után részt vett az FKGP újjáalakításában. A forradalom leverése után nem maradt más út a számára, mint az emigráció. Kalandos, szenvedéssel teli életpályáját foglalja össze emlékirata, amely elsősorban arra összpontosít, mit élt át a politikus Kővágó József, és mit árulnak el a politikai rendőrség iratai az Állambiztonsági levéltárban. Szerző: Sipos József Cím: A pártok és a földreform 1918�921-ben Információk: 160 oldal, ár: 2250.- Ft ISBN: 978 963 693 111 7 A szerző részben új források alapján, az újabb szakirodalom eredményeivel kritikusan számot vetve részletesen bemutatja az első világháborút követő évek politikájának egyik kulcselemét, a földreformmal kapcsolatos vitát. Az előzményekre is kitérve (Magyar Gazdaszövetség, 48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt) részletesen elemzi a vitában részt vevő pártok (Gazdapárt, Gazdaszövetség, Kisgazdapárt, Országos Földmívespárt, majd Országos Kisgazda- és Földmívespárt, MSZDP) programját, kitekintéssel a Bethlen-konszolidáció időszakára. Szerző: Vida István (szerk.) Cím: A koalíciós korszak pártjainak gazdálkodása 1945-1949 Információk: 280 oldal, kartonált, ár: 3490.- Ft ISBN: 9789636930400 A politikai pártok pénzügyei és gazdálkodása nem csupán heves viták tárgya mind a mai napig, hanem minden korszakban a legszigorúbban őrzött titkok közé tartozott. A tanulmánykötet elsőként vállalkozik arra, hogy levéltári forrásokra támaszkodva feldolgozza a háború utáni koalíciós korszak politikai pártjai (MKP, SZDP, NPP, FKgP, PDP) költségvetésének, bevételeinek és kiadásainak alakulását. A témát az teszi különösen érdekessé, hogy - ellentétben a mai szabályozással - Magyarországon 1948 közepéig nem létezett állami finanszírozás, hanem a pártoknak maguknak kellett előteremteniük a működésükhöz, kampányaikhoz szükséges forrásokat - ami aztán különös üzleti tranzakciókat és pénzügyi mesterkedéseket eredményezett.

   1 - 10 (Összesen: 8)