Nyitóoldal A kiadóról Szerkesztőség Vendégkönyv
Hírlevél megrendelése
E-mail:
Text-alapú hírlevél
HTML hírlevél
Újdonságok
Előkészületben
Sorozataink
Betűrendes katalógus
Tárgyköri katalógus
Gondolat Könyvesház
Partnereink
Megrendelés
Sajtóvisszhang
E-könyv
Diginitas Iuris Debreceni Iskola

Könyvek Listája
Szerző: Babják Ildikó
Cím: Barbárság vagy germánság? Árucsere Európa hajnalán (9.)
Információk: 290 oldal, kartonált, ár: 3200.- Ft
ISBN: 978 963 693 357 9

Dignitas Juris Debreceni Iskola. A kötet a koraközépkori germán jogforrások elemzésével igazolja a germánok magánjogát célzó kutatások létjogosultságát. Rávilágít a kezdetleges kereskedelmi viszonyok között is kidolgozott árucserejogi rendelkezésekre és nem utolsó sorban az analfabétizmus korában tapasztalt okirat-használati szokások szokatlan fejlettségére. Az árucserével kapcsolatos szabályok hiányából adódó hézagokat a germán szerződési praxis a klasszikus és posztklasszikus kori római jogelvek alkalmazásával ki tudta tölteni. A magánjog e területének részletes vizsgálatával a szerző azt kívánja bizonyítani: a germánok vitathatatlan érdeme Európa jogfejlődésében, hogy olyan római jogintézmények hordozta értékeket közvetítettek, amelyek összekeveredve a germán jogi tradícióval az érett középkor legfontosabb jogintézményeinek gyökerét képezték. A germán okirat-készítési szokások feltárásával az olvasó számára bebizonyosodik, hogy a jogi kultúra szempontjából nem tátongott szakadék az ókori Róma és az érett középkor keresztény Európája között. A monográfia a germán jog egy részterületének boncolgatásával azonban nemcsak a jogtörténészek számára hoz újat, hanem a középkortörténet iránt érdeklődőknek is bebizonyítja, hogy Európa jogfejlődése tekintetében kulcsfontosságú volt a római és germán kultúra kölcsönhatása, amely a hétköznapi emberek életében úgy jelent meg, ahogyan azt egy Nagy Theoderik keleti gót királynak tulajdonított aforizma megállapítja: „A szegény római a gótokat utánozza, a tehetős gót pedig a rómaiakat.”

Szerző: Barta Attila
Cím: Területi államigazgatás Magyarországon
Információk: 324 oldal, kartonált, ár: 3480.- Ft
ISBN: 978 963 693 498 9

Dignitas Iuris Debreceni Iskola. A kötet a magyar közigazgatás államigazgatási alrendszerének területi szerveiről, az ún. dekoncentrált államigazgatási szervekről szól. A szerző e szervcsoport sajátos fejlődését, valamint az emögött meghúzódó okokat és következményeket vizsgálja. Bár az elmúlt években a magyar államigazgatás területi szintje jelentősen átalakult, a kérdéskör aktualitását nem csupán ez adja, hanem az is, hogy a terület fejlődését már a rendszerváltás óta folyamatos reformsorozat kíséri. A dekoncentrált államigazgatási szervek vizsgálatának szükségessége a szerző szerint abban ragadható meg, hogy az államigazgatás területi szintje úgynevezett végrehajtó szint, vagyis a központi akarat egységes érvényre juttatása szempontjából nélkülözhetetlen szereppel bír. Működőképessége éppen emiatt nagyban befolyásolja a teljes közigazgatás eredményességét. A szerző fő célkitűzése a könyv megírásával az volt, hogy a nemzetközi folyamatok tükrében bemutassa és értékelje a magyar

Szerző: Bencze Mátyás
Cím: Elvek és gyakorlatok (10.)
Információk: 240 oldal, kartonált, ár: 2850.- Ft
ISBN: 978 963 693 284 8

A bírósági gyakorlat színvonala alapvetően érinti valamennyi állampolgár lehetőségét, szabadságát, vagyonát. Alapvető követelmény, hogy a bírói gyakorlat megalapozott – vagyis a jogtudományon alapuló – kritika tárgya legyen. A kritikusnak azonban nincsen könnyű dolga, mert amíg a legtöbb szakma hibái látványosan és egyértelműen nyilvánulnak meg, addig a joggyakorlat esetében az is kérdés, hogy mi számít egyáltalán problematikus döntésnek. A legújabb kutatások fényében úgy tűnik, hogy ez a nehézség leküzdhető, és felállíthatóak olyan mércék, standardok, amelyek segítségével feltárhatóak és nem csupán a jogászok, hanem a szélesebb közönség számára is érzékelhetővé válhatnak a magyar bírói gyakorlat problémái. A könyvben a problémák különböző csoportjai kerülnek tárgyalásra, és ezek sorrendjében haladva a szerző számos közzétett bírói eset elemzésén keresztül mutatja be, hogy a bírói kar nem minden esetben döntött optimálisan: sok esetben a jogi érvek helyett más szempontok játszhattak szerepet a döntések kialakításakor. A könyv megírásának alapvető célja volt, hogy az eddig alig-alig vitatott bírói gyakorlattal kapcsolatban tárgyszerű tudományos és közéleti vita alakuljon ki.

Szerző: Dénes Iván Zoltán
Cím: A megosztó válság: 2006 ősz (6.)
Információk: 244 oldal, kartonált, ár: 1890.- Ft
ISBN: 9789636930752

A tanulmánykötet szerzői a 2006 őszén zajlott magyarországi politikai zavargások következményeit próbálják felmérni elemzéseikben. Az első rész írásai arra keresnek választ, hogy a politikai szereplőknek, elsősorban a köztársasági elnöknek és a nagy gyűjtőpártoknak milyen dilemmákkal kellett szembenézniük a válság során. A második rész a szabadság és a rend határaival, a rendőri fellépés jogos vagy jogtalan voltának kérdésével, az egyesülési törvénnyel és a tömegjelenségekkel foglalkozó tanulmányokat tartalmaz. A harmadik részben a kötet szerkesztőjének írása rekonstruálja a különböző válságértelmezési elbeszéléseket, s igyekszik meghatározni a bennük megnyilvánuló ön- és ellenségképeket.

Szerző: Fodor László
Cím: Környezetvédelem az Alkotmányban (4.)
Információk: 206 oldal, puhafedél, ár: 1890.- Ft
ISBN: 9639610305

Az utóbbi években jogvédő szervek, környezetvédelmi mozgalmak és politikusok egyaránt szívesen hivatkoznak fellépésük alátámasztása érdekében arra, hogy a környezet védelme alkotmányos jog és kötelesség. Kifogásolt beruházói elképzelések, jogszabályi és hatósági rendelkezések egyre szélesebb körét tekintik ezen az alapon alkotmányellenesnek. Az alkotmányellenesség megítélése azonban mindig eseti elemzést igényel, illetve feltételezi a környezetvédelmi jog és az alkotmányjog elveinek, intézményeinek ismeretét. Könyvünk segítséget nyújt ehhez. A környezetvédelem alkotmányi értékké válásának európai gyakorlata, a szakirodalom és az alkotmánybírósági határozatok alapján bemutatja, mit is jelent az Alkotmány 18.§-ában biztosított, egészséges környezethez való jog, mi a viszonya más alkotmányi értékekhez, s melyek érvényesülésének korlátjai. Aktuális példákon (mint a Zengő-ügy és az autópálya-törvény) szemlélteti, hogy milyen esetekben lehet és kell a környezethez való jog sérelmét megállapítani és orvosolni. A környezetvédelmi szabályozás fejlődési irányainak tükrében a szerző azt is vizsgálja, hogy az alkotmányi értékrend megfelel-e a kor kihívásainak, s milyen módon tehető arra alkalmasabbá. Értelmezi a környezetvédelem objektív eszközei és az emberi jogok érvényesülésében szerepet játszó eljárások, jogvédelmi garanciák egymás közötti viszonyát. Rávilágít a magyar és a német problémák, illetve megoldások körében tapasztalható szoros párhuzamokra. Új megvilágításba helyezi az Alkotmánybíróság által kidolgozott híres elvet, a visszalépés tilalmát. Választ ad az olyan, gyakran feltett kérdésekre is, hogy legyenek-e, lehetnek-e a természetnek, az élőlényeknek jogaik, vagy hogy milyen kötelezettségek terhelik a ma élő embert és az államokat (önkormányzatokat) a jövő generációkkal szemben, az élet természetes alapjainak megőrzése körében.

Szerző: Gyekiczky Tamás
Cím: Helyzetjelentés. Levéltári iratok polgári eljárásjogunk történetéből I. 1951-1958 (5.)
Információk: 276 oldal, puhafedél, ár: 2280.- Ft
ISBN: 9639610461

Könyvünk levéltári dokumentumokra épülő történeti munka. A korabeli iratok, szakirodalmi nézőpontok és statisztikai adatok alapján annak a talánynak megfejtésére vállalkozik, lehetséges-e a szó klasszikus értelmében vett perjog a huszadik század ötvenes éveinek közepén Magyarországon. Sem az ideológia, sem a politika, sem a gazdaság nem ismerte ugyanis azt a magánérdeket és magánjogot, melynek képviseletére és konfliktusainak megoldására a modern perjog szerveződött. Röviden: lehetséges-e perrendtartás klasszikus polgári perek nélkül? Továbbfűzve a kérdést: ha igen, akkor miképpen jött létre, hogyan alakult, kik és miért alakították - reformálták és használták? Miközben könyvünkben e kérdésekre keressük a választ, bemutatjuk a perrendtartás korabeli társadalom és politikatörténetét. Tisztázzuk, a peres eljárások a társadalom politikai ellenőrzését szolgálták, különösen az emberek nagy többségét érintő perek, a családjogi és bontóperek. Rávilágítunk arra, hogy a korabeli hatalom sokszor a polgári peres eljárások szabályainak alakításával törte le az állampolgárok jogszerű érdekekeinek érvényesítését. Így például a kitelepítettek perindítási kísérleteit 1954-ben, amikor néhányan közülük megpróbálkoztak elkobzott és államilag eltékozolt vagyonuk visszaszerzésével. A könyv - a levéltári kutatások lehetőségeinek köszönhetően - kitér olyan ma már elfelejtett, félresikerült kísérletekre, amelyek a szovjetesítés jegyében a teljes magyar igazságszolgáltatási rendszer szétzilálását okozták (területi bíráskodás 1953-1954), de felvázolja a különböző módosítások mögött rejlő társadalomtörténeti hátteret is (1954, 1956-1957). A szerző a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Polgári Eljárásjogi tanszékének vezetője, egyetemi docens, a szociológia tudomány kandidátusa, gyakorló ügyvéd. Kutatási területe a magyar polgár eljárásjog története, s az ötvenes évek jogintézményeinek társadalomtörténetéről számos munkája jelent meg. Könyve kéziratát a Miskolci Egyetemen habilitációs eljárására nyújtotta be.

Szerző: Gyekiczky Tamás
Cím: Újraállamosítás (8.)
Információk: 224 oldal, kartonált, ár: 3450.- Ft
ISBN: 978 963 693 163 6

A kötet szerzője a következő három alapkérdésre keresi a választ: 1. Mi történt az elmúlt 15 évben a civil szférával, ezen belül az idősek otthonaival? 2. Történt-e olyan új stratégiai szemléletváltás a szociális ellátó rendszerben, amely gyökeresen megváltoztatta az intézmények helyét, szerepét, nem utolsósorban pedig az államhoz való viszonyát? 3. Beszélhetünk-e újraállamosításról akkor, amikor a tulajdonformákat nem érintették a változások? Ennek megfelelően a könyv első része az idősek otthonainak tényszerű bemutatását tartalmazza – Magyarországon ilyen elemzés még nem került a nyilvánosság elé, részben az adatbázisok hiánya, részben a kutatások érdektelensége miatt –, mely képet ad a fenntartókról, a gondozotti létszámokról, a működési feltételekről és a szolgáltatási kínálatról. A kutatásból kiderül, hogy a fenntartók többsége nem állami szerv, hanem egyházi szerv vagy alapítványi formában működő szervezet. A második rész az otthonokra vonatkozó joganyagot elemzi 1990-től napjainkig. A szerző kimutatja, hogy a kezdeti lépéseket és a kezdeti elképzeléseket hamar negligálta az állami szabályozás, így a kilencvenes évek közepétől egy visszafordíthatatlan újraállamosítás kezdődött el. Fokozódott a forráskivonás, s egyúttal az állam ellehetetlenítette a piaci alapon működő szolgáltatásokat. A 2008-as évtől kezdődően egyértelműen a kötött szolgáltatási rendszer, lényegében a rendszerváltás előtti strukturális helyzet állt elő, hosszú várólistákkal, süllyedő szolgáltatási színvonallal, ám egy mindenben tettre kész állami bürokráciával a háttérben. Végül a harmadik rész elméleti alapon kísérli meg összefogni a civil szektor vonatkozó fogalmi és társadalomelméleti problémáit.

Szerző: Gyekiczky Tamás (szerk.)
Cím: Ami a múltból elkísér (2.)
Információk: 150 oldal, puhafedél, ár: 1890.- Ft
ISBN: 9639567434

A kötet a családjog aktuális kérdéseivel foglalkozik. A családjog mai problémáinak átgondolására a családjogi törvény megalkotásának 50. évfordulója adott alkalmat. Debreceni évfordulós konferenciánkon bírák, ügyvédek, egyetemi oktatók kerestek arra a kérdésre választ, mit lehet és kell megőrizni a családjog ötven évéből, és mit nem szabad továbbvinni magunkkal. A választ szakmai tanulmányokba csomagolva tárjuk az olvasó elé, ám szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy válaszaink mindenkit érintenek itt és most, mert a családjog az a jogág, amely életünk minden rezdülését összefogja.

Szerző: Megyeri-Pálffy Zoltán
Cím: Név és jog. A névviselés jogi szabályozásának fejlődése Magyarországon
Információk: 302 oldal, kartonált, ár: 3500.- Ft
ISBN: 978 963 693 499 6

Dignitas Iuris Debreceni Iskola. A név az emberi létezés minden pillanatában jelen van, mégis vannak olyan események, amikor a névviselés kilép a hétköznapi megszokottságból, s jelentős kérdéssé válik az egyén életében. Ilyen a születés, a házasságkötés vagy a névváltoztatás, amelyek az ember társadalmi helyzetére is hatással vannak. Bizonyos esetekben a társadalmi változások hatnak a névviselésre, ezért azt mondhatjuk, hogy az lakmuszpapírként jelez egyes társadalmi folyamatokat. A név és a jog viszonyrendszerét a névviselési, névjogi szabályok írják le, ezek magyarországi megjelenésének és fejlődésének feltárására vállalkozik a szerző. A komplex jellegű kutatás a jogtudomány, a jogtörténet megszokott módszerei mellett felhasználja a nyelvészet, a névtan, a történettudomány és a szociológia eszközeit és eredményeit is. Nemcsak ez az interdiszciplinaritás lehet szokatlan az olvasó számára, hanem az a történeti szemlélet is, amely az egész kutatást meghatározza: a könyv a kezdetektől egészen napjainkig bemutatja a névviselés magyar szabályozásának fejlődését. A megrajzolt fejlődési ív olyan jogi, társadalmi és történeti összefüggésekre és folyamatokra világít rá, amelyek nemcsak e tudományterületek képviselőinek, ha-nem a sajátos magyar névviselés szabályozástörténete iránt érdeklődőnek is hasznos ismeretekkel szolgálhat.

Szerző: Mező István (szerk.)
Cím: Regionalizmus és önkormányzatiság (3.)
Információk: 218 oldal, puhafedél, ár: 1890.- Ft
ISBN: 9639567949

Első közelítésben a régiót olyan területi szintként definiálhatjuk, mely a központ és a hagyományos területi egységek (megyék, tartományok) közé ékelődik be. Alaposabb elemzés után azonban világosan láthatjuk, hogy a régió nem pusztán területbeosztási kategóriaként jelenik meg, hanem az államszerkezet új minőségi jellemzőjeként is. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a regionalizált államok sajátos harmadik utat képviselnek az unitárius és a föderatív berendezések között, s így létrejöttük a nemzetállam hagyományos felfogását alapjaiban változtatja meg. A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara által gondozott tanulmánykötetben neves szerzők és fiatal kutatók a politológia, az alkotmányjog, a közigazgatás-tudomány és a településföldrajz oldaláról tekintik át a magyar régiók létrehozásának társadalmi, jogi, politikai kérdéseit, amellett hogy kitekintést adnak a regionalizmusnak az Európai Unión belüli fejlődési tendenciáira.

   1 - 10 (Összesen: 12)    Következő>>>